2009. október 11., vasárnap

Malajzia 17.



Langkawi - lejöttünk a fáról




Reggeli után összecsomagoltuk a holminkat, és lementünk a recepcióhoz. Tettünk egy utolsó kísérletet, hátha megüresedett valamelyik jobb szoba, de sajnos senki sem mondta vissza a foglalást.


Fogtuk hát a holminkat, és az előző esték egyikén látott Pelangi Beach Resorthoz mentünk. A Cenang Beachen ez volt a legszebb szálloda. Egy hatalmas parkban több száz egy- és kétszintes faház volt - minden luxussal felszerelve. A park közepén volt egy tó, melynek vizén csodálatos vízililiomok pompáztak.



A vendégek kényelmét két hatalmas tó formájú medence szolgálta, melyeket óriási terméskővel kirakott barlangok tettek még különlegesebbé. Aki ide betette a lábát, nem igen kívánkozott máshová. Mit mondjak, nagyon megfogott bennünket a hely, ezért úgy döntöttünk, hogy nem keresgélünk tovább, hanem kifizetjük az olcsónak cseppet sem mondható árat.




Kicsomagoltunk, és a nap hátralévő részét a medencében töltöttük, vagy a parkban sétálgattunk.



Az egyik zugban találtunk egy tradicionális parkot, ahol régi cölöpházat alakítottak ki, berendezve mindenféle használati tárggyal, hogy azok, akik csak a luxus Resortot látják, kapjanak némi ízelítőt Malajzia múltjából is.



A lábasház mellett volt játszótér, apró fár épített bungalókkal, melyeket függőhidak kötöttek össze. Közelükben kialakítottak egy mini állatkertet, ahol mindenféle baromfit tartottak.




Itt volt a kókuszdió keltető is. Ha a túlérett, és a fáról leesett diót a fa alatt hagyják, több év alatt palántát növeszt. Mi is találtunk egy palántát. Szívesen hazahoztam volna egyet, de még elég hosszú út állt előttünk, az utolsó nap Kuala Lumpurban pedig nem találtunk egyetlen piacon vagy virágboltban sem hasonlót.



Mikor már elegünk lett a fürdésből elindultunk a városba. Benéztünk a Malibest melletti utazási irodába, hogy sikerült-e a Langkawi-Penang hajójegyünket visszaváltani. A hölgy először egy kicsit zavarba jött, mert nem emlékezett rá, hogy mit is akarunk, majd pironkodva bevallotta, hogy elfelejtette, de megígérte, hogy holnap intézni fogja.


Mi másnap a sziget egyik fő nevezetességéhez a Sky Bridgehez akartunk menni, de kiderült, hogy karbantartás miatt zárva lesz. Na sebaj, akkor maradunk még egy éjszakát, mert anélkül, hogy a hidat láttuk volna, nem megyünk haza. Az új helyünkön egyébként is jól éreztük magunkat, kellemesen telt a nap.


Bár volt étterem is a Resortban, de az árak a városi éttermek árának a többszörösébe kerültek, ezért a többi vendéghez hasonlóan az esti séta során választottunk egy szimpatikus helyet, ahol megvacsoráztunk. Vacsora után benéztünk még néhány üzletbe, majd egy fél órát interneteztünk, és visszasétáltunk a Pelangiba.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése