Tunézia 5.

Ötödik nap – Tervet szövünk

Reggelire menet feltűnt, hogy a medence környékén lévő nyugágyakat szinte mind elfoglalták. Bár még csak fél kilenc volt, de majd minden ágyon hevert egy-egy törölköző, vagy egyéb holmi. A fürdőzők persze még sehol sem voltak. Valaki mondta, hogy már reggel hatkor nagy volt a mozgolódás, és rendezkedés. Élelmesek az új vendégek.

Megreggeliztünk, kerestünk két helyet, majd olvasgattunk. Lehoztam magammal a Tunézia útikönyvet, és nézegettem, hogy milyen kirándulási lehetőségek vannak a környéken. Mivel az előző utunkon nem jutottunk el Karthagóba, úgy döntöttünk, hogy ez alkalommal bepótoljuk. Tuniszig ismerjük a járást, onnan meg majd elboldogulunk valahogy. Ezzel el is telt a délelőtt. Fél 12-kor kezdődött a medencében a torna, amit nagyon megkedveltem, mert amellett, hogy jól esett a mozgás, nagyokat szórakoztunk is egymáson, meg az animátorokon, akik a programokat szervezték.

Ebéd után ismét lementünk a partra. Jól kiugráltuk magunkat a hullámokban. A helyiekkel is egyre jobban összebarátkoztunk. Több család is megengedte, hogy lefényképezzem őket, ami igen nagy szó, figyelemmel arra, hogy muszlimok.

Visszaútban a szállodához a taxisoktól megtudakoltuk a tuniszi vonatok indulását. Mivel messze van a pályaudvar, sokan járnak taxival az állomásra, így reméltük, hogy pontosan tudják a mikor megy a vonat. 

A vacsora utáni esti program ezúttal a parton volt. Mivel túl nagy választék nem volt a szórakozási lehetőségek között tettünk egy próbálkozást, hátha kellemesen csalódunk. Már az előjelek sem voltak túl bíztatóak. Az utcai világítás elég gyér volt, és a kocsi sem járt már, így gyalogosan indultunk el. Még a főútig valahogy elbotorkáltunk, de onnan már egyáltalán nem volt semmi világítás. a két fal között csetlettünk botlottunk. A szervezők csak lenn a parton helyeztek el néhány fáklyát ami a kanyar miatt fentről nem volt látható. A homokban volt 3-4 asztal, a többiek a műanyag nyugágyakon kényelmetlenkedtek. Annak ellenére, hogy a szálloda tartotta itt az esti programot, „természetesen” a büfében mindenért fizetni kellett, mert nem sikerült egy-két láda üdítőt levinni. Jó negyed órát üldögéltünk mi is az egyik nyugágyon, de semmi jele nem volt a műsorkezdésnek, ezért átruccantunk a Boustenbe, ahol már megkezdődött a műsor. Mikor vége lett, visszasétáltunk a partra, ekkor kezdődött a gyerekdiszkó, de már nem volt kedvünk bekapcsolódni, ezért visszamentünk a szállodába. Mire felértünk, már 10 óra is elmúlt. Ittunk egy sört a bárban, és felmentünk a szobánkba, hogy összekészítsük a holmikat a másnapi kirándulásra.