Hetedik nap – Kipihenjük a fáradalmakat
Ezt a napot a pihenésnek szenteltük. Az előző napi kirándulásra vittünk magunkkal fürdőruhát, de nem volt lehetőségünk strandolásra, bár jól esett volna egy kis felfrissülés, miközben Karthago kövei között botorkáltunk.
Reggel az erkélyről lepillantva láttuk, hogy már 7 óra körül megindult az ágyfoglalás. Ki törölközővel, ki strandkendővel igyekezett bebiztosítani a helyét. Reggelire menet mi is a medence felé vettük az irányt, és két ágyat lefoglaltunk magunknak. Mint kiderült, ez jó ötletnek bizonyult, mert fél órával később már csak a tűző napon volt hely, a fák alatt már legfeljebb csak álldogálni lehetett volna.
A torna kezdetéig meg sem mozdultam, legfeljebb a bárban vettem magamhoz némi frissítőt. Jól esett a lustálkodás, utána pedig annál jobban a vízi torna, amit egyre jobban kedveltem. Otthon ehhez a következő dolgok hiányoznak: medence, idő, jó társaság és kedv. Itt minden adott. Mióta Mike tartja a tornát (ő a kedvenc animátorom) azóta egyre többen jönnek, mert ő komolyan csinálja, és nem bohóckodja el mint a többiek.
Azt hiszem az all inklusive ellenére nem fogok hízni, mert elég sokat mozgok és próbálok keveset enni.
A délutánt szokás szerint a tengeren töltöttük. Összebarátkoztunk egy családdal. Volt velük egy nagyon aranyos hét éves kislány, Nazsdának hívják. Egész délután velem játszott, teljesen a bizalmába fogadott. Sajnos a családból senki sem beszélt angolul, de annyit sikerült megtudnunk, hogy másnap is lent lesznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése